Az utolsó józsefvárosi lakásimaház a Teleki tér 22.-ben túlélte az elmúlt 100 év megpróbáltatásait, és ma is várja a látogatókat. Az új nemzedék utánaeredt az imaház történetének. A fiatalok egyszer csak azon kapták magukat, hogy beszélgetőtársaikban egy valaha tündöklő, “letűnt civilizáció” utolsó képviselőire leltek. Az akkor működő egyik legnagyobb fővárosi piac környékén élő zsidóságot egy meglepően kiterjedt kóser infrastruktúra – pótimaházak, lakásimaházak, iskolák, kávémérések, vendéglők, kisipari üzemek – szolgálta ki. Az interjúalanyok még élénken emlékeztek arra, milyen színes és pezsgő élet is folyt a háború előtti Budapest harmadik legsűrűbben lakott zsidó kerületében. A “Teleki téri zsidó” szinte fogalom volt a fővárosi zsidó közbeszédben.